Details
Vanek úr Párizsban
17,99 € |
|
Verlag: | Kossuth Verlag |
Format: | MP3 (in ZIP-Archiv) |
Veröffentl.: | 10.10.2011 |
ISBN/EAN: | 9789630967006 |
Sprache: | ungarisch |
Dieses Hörbuch erhalten Sie ohne Kopierschutz.
Beschreibungen
Szanitécekből, műszakiakból, postásokból és hasonló marcona legényekből álló légiós különítmény, az Első Számú Legvegyesebb Brigád vonul ismeretlen célja felé a sivatagban, élén Gorcsev Ivánnal, nyomában a fél idegenlégióval. Miért hagyta el alig két év elteltével gyönyörű feleségét és kisfiát a tizennégykarátos autó történetének főhőse? És mi köze az ügyhöz Sába Királynőjének? A titkokkal teli, lehengerlő humorú légiós kaland rejtélyét főhősünk Párizsban oldja meg, és ebben kulcsszerep jut Vanek úrnak, továbbá az ott élő fiatal, bohém magyar művészkompánia egyik-másik tagjának.
Rejtő Jenő (1905-1943)
Budapesten született, apja, Reich Lipót nyomdai tisztviselő volt, aki tisztes polgári körülmények között nevelte 3 gyermekét.
Szülei nem kis ijedelmére, érettségi után színiiskolára ment, állítólag még tehetséges is volt, de mire elvégezte, már elment a kedve a színészségtől.
Inkább nekiindult a világnak. Becsavarogta - részben gyalog - Nyugat-Európát, főleg Franciaországot. Huszonnyolc éves volt, amikor hazavetődött.
A harmincas évek végére kialakult sajátos stílusa, humoros írásai valójában ponyva paródiák.
Ő maga is olyan figura volt és úgy élt, mintha azt P. Howard írta volna. Hosszú, valószínűtlenül sovány férfi volt, aki hosszú órákon át ült az Andrássy úti Japán kávéház teraszán és apró betűkkel szorgalmasan írta regényeit. Esténként azután villamosra ült, és kiutazott a Lipótmezőre, a híres tébolydába, mert súlyos idegbetegség címén és okából ott lakott, csak napközben kiengedték, mert nem volt ön- és közveszélyes.
Egy este későn érkezett, már zárva volt a kapu; rugdosni kezdte. A portás megkérdezte, mit keres. - A hálószobámat - válaszolta.- Megőrült?! - kiáltott rá a kapus.- Igen, azért van itt a hálószobám!
A kor nem kegyelmezett neki. Noha idegileg gyenge volt munkaszolgálatra vitték, egyenest ki a Voronyezs környéki télbe. Legyengült szervezetének túl sok volt a hideg, az embertelen bánásmód, 1943 újév napján halt meg.
Budapesten született, apja, Reich Lipót nyomdai tisztviselő volt, aki tisztes polgári körülmények között nevelte 3 gyermekét.
Szülei nem kis ijedelmére, érettségi után színiiskolára ment, állítólag még tehetséges is volt, de mire elvégezte, már elment a kedve a színészségtől.
Inkább nekiindult a világnak. Becsavarogta - részben gyalog - Nyugat-Európát, főleg Franciaországot. Huszonnyolc éves volt, amikor hazavetődött.
A harmincas évek végére kialakult sajátos stílusa, humoros írásai valójában ponyva paródiák.
Ő maga is olyan figura volt és úgy élt, mintha azt P. Howard írta volna. Hosszú, valószínűtlenül sovány férfi volt, aki hosszú órákon át ült az Andrássy úti Japán kávéház teraszán és apró betűkkel szorgalmasan írta regényeit. Esténként azután villamosra ült, és kiutazott a Lipótmezőre, a híres tébolydába, mert súlyos idegbetegség címén és okából ott lakott, csak napközben kiengedték, mert nem volt ön- és közveszélyes.
Egy este későn érkezett, már zárva volt a kapu; rugdosni kezdte. A portás megkérdezte, mit keres. - A hálószobámat - válaszolta.- Megőrült?! - kiáltott rá a kapus.- Igen, azért van itt a hálószobám!
A kor nem kegyelmezett neki. Noha idegileg gyenge volt munkaszolgálatra vitték, egyenest ki a Voronyezs környéki télbe. Legyengült szervezetének túl sok volt a hideg, az embertelen bánásmód, 1943 újév napján halt meg.